Oldalak

2012. december 31., hétfő

11. fejezet

Harry korán kelt, mert azt gondolta, hogy a fiúk hamar haza jönnek. Bement a szobájába. Látta, hogy Danielle és Darcy még mindig alszanak, nem volt szíve felébreszteni őket. Csendben a szekrényéhez ment, hogy kikeressen tiszta pólót, nadrágot, zoknit és boxert. Halkan becsukta az ajtót, majd elindult zuhanyozni. A fürdőbe vette le a ruháját, majd megengedte a tusolót és alá állt. Hagyta, hogy a jó meleg víz felébressze. A nyugalmát a hangos nevetések zavarták meg. Gyorsan elzárta a csapot, majd maga köré csavarva egy törölközött elindult a hang felé. A bejárati ajtó előtt fáradt fiúkat, Elenaort, Perrie, találta.
-Ilyen hamar haza értettek?-kérdezte tőlük Harry.
- Már nem akartunk maradni a hotelbe. -jelentette ki Liam.
-Milyen volt az estét?-kérdezte tőle Zayn.
-Jó.-vonta meg a vállát.
-Darcy bent van?-mutatott a szobára Liam, de mielőtt Harry mondott is volna valami, már benyitott és Danielle-t látta, ahogy Darcy mellett fekszik. Nem akart hinni a szemének.
- Harry úgy-e nem?
- Haver mindent elmondok.-nyugta a bandatársát.
- Szakítottunk a barátnőmmel te meg lefekszel vele? Hogy merted? Azt hitted, ha később érünk haza nem fog kiderülni?-Liam már üvöltözött.
- Igen lefeküdtünk. Még ő is élvezte, és azt mondta soha senki nem volt ilyen kedves vele az ágyban. Komolyan ezt nézed ki belőlem? Mikor felhívtam nem is akart eljönni, mert azt hitte, hogy miattad akarom ide hívni- nem értem hozzá barátnődhöz. Mivel ti elmentettek és senki nem volt, akire bízhattam volna Darcy-t, ezrt felhívtam Danielle-t és volt olyan kedves, hogy a próbájuk után eljöjjön és segítsen nekem. Nem hoztalak fel neki, mert azt mondta nem akar az ügyetekről beszélni szóval úri ember módjára hagytam a témát.- üvöltötte Harry is.
Amint befejezte az ajtó nyílására lettek figyelmes.
-Nem feküdtünk le.- jelenti ki Danielle , ahogy Darcyval a kezében sétálnak ki a többiekhez.- Komolyan szerinted lefeküdnék, azért hogy téged féltékennyé tegyelek? Inkább köszönetet kéne mondanod neki.
- Miért is?-kérdezte Harry, mert ő sem értette.
-Ezért.- ezzel a kijelentéssel, Dacy-t oda adva Harrynek, Liamhoz ment és megcsókolta.
Harry nem értette , hogy miért neki kéne megköszönni, hisz ő nem mondott neki tegnap este semmit. Vagy nem emlékezett?
- Nem rémlik semmi Styles?-kérdezte tőle a lány.
Harry megrázta a fejét. Ennyire látszik rajtam, hogy nem értem?-gondolta magában.
- Tegnap mikor elmentél a randira, akkor a nappaliban ülve találtam egy papírt darabot, amire ez volt írva.- elővette a papírt, majd olvasni kezdte.

Kedves Danielle!

Sajnálom, ami köztünk történt. Tudom, hogy hülye voltam és hagytalak elmenni. Nem is tudom, miért tettem. Hallgattam mindenkire, csak egy valakire nem: A Szívemre. Ha olvasod, ezt a levelet, akkor remélem megbocsájtasz, ha még nem változtak az érzéseid.
                                    Liam xoxo

Amikor befejezte az olvasást Harryre nézett.
-Szóval, ha te nem hívsz el, akkor ezt a levelet sosem találom meg és lehet hogy, csak később békülünk ki, amikor már lehet hogy késő.
 - Bocs bro és kösz. -nyújt kezet Liam.
- Semmiség.-nyújtja Harry is a szabad kezét.
-Most már elmesélhetted, hogy ez a cukiság, hogyan került hozzád.
- Inkább üljünk le a kanapéra.-jelezte Harry.
Mikor mindenki kényelmesen elhelyezkedett, Harry belefogott a mesélésbe. Ilyenkor mindig Darcyra nézett, hogy vajon most mit gondolhat a kislány. Amint elmesélte a történteket, csak Danielle arckifejezését nézte. A lány nem tudott megszólalni.
-Nem is jelentkezett azóta Emma?-kérdezte.
- Nem.-jelenti ki Harry, majd a konyhába indul, hogy a lányának valami ehetőt készítsen.
- Én is éhes vagyok.-kiabálja az ír bandatag.
- Csinálj magadnak. -szól vissza Harry. Amint visszatér Darcyval és az ételével Danielle kérdésekkel  árasztja el.
- Anyukádnak vagy Paulnak nem mondod el?
- Anyunak hamarosan, de Paulnak nem akarom, mert ha kiderül akkor a karrierünknek vége vagy az enyémnek biztos. A rajongók nem tudnák elviselni, hogy akit, annyira imádnak már apa. 18 éves vagyok basszus és mindent elrontok.
- Részben a te hibád is, de Emma a leghibásabb.-nyugtatja Eleanor.- te legalább küzdesz vele pedig nem egy átlagos életed van.
- De ti itt vagytok és ez nagyon sokat jelent.
-ohh Harry.-kiabálja Louis.
Mindenki körbe ölelte Harry-t és Darcy-t. A meghitt pillanatot az ajtó kopogása zavarja meg. Kérdőn néztek az ajtó felé.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése